Biztosan sokan hallottak már Gödöllőről. Számtalan turista érkezik ebbe a szép "kisvárosba", csak azért, hogy megnézzék a város nevezetességét, a gödöllői Grassalkovich-kastélyt, ahol Erzsébet királyné - Sokan Sissi néven ismerik. - is szívesen tartózkodott. 
A túra végén, éhesen és kissé fáradtan rengetegen kérdezik: 

Hol érdemes enni, milyen éttermet ajánlanak? 

Egyértelmű ajánlata a helyieknek sincs, hiszen eltérő a kínálat és az ár is. Na meg persze az ár-érték arány sem mindegy. Ismertebb éttermek közé tartozik: a Solier Cafe ( kávézó, cukrászda és étterem egyben), az Erzsébet Királyné Étterem és Kávézó, illetve a Szélkakas Étterem. 
Azonban, ha valaki rendelkezik autóval és nem lusta egy keveset utazni ahhoz, hogy megtömje a bendőjét, akkor bátran ajánlunk egy Szada községben ( Gödöllő és Veresegyháza között ) található éttermet, ahova mi is szívesen betérünk, a neve:

A Szűcs fogadója

Külsőre nagyon visszafogott, egyszerű, de nagyszerű díszítéssel látták el. Megláttuk és azt gondoltuk: Menjünk be, nézzünk körbe és együnk egy jót! 

Az étterembe belépve ilyen látvány fogadja a vendégeket:

Előre szólunk, a képeket nem mi csináltuk, mert nagyon sokan voltak bent és nem akartunk senkit sem zavarni.

A hangulat után következzen a MINŐSÉG

Egy olyan rendelést osztunk meg veletek, amit minden étteremben kérünk: Brassói aprópecsenye, hiszen - ,,Ahány ház, annyi szokás" - ezt is többféleképpen lehet elkészíteni.

Rendelésünket követően kb. 20-30 perc után az asztalunkon volt a fogás. ( Mint említettük, sokan voltak az étteremben, valószínűleg így is halálra dolgozták magukat a szakácsok. ) 

Amint látjátok, ez bizony nagyon jónak tűnik, de  kevésnek is egyben. De a látszat néha csal, és ezt be is bizonyította!
Rendkívül ügyes volt a szakács, hiszen a hús és a szalonna színe azonos volt, ezért csak az íze alapján tudtuk megkülönböztetni, de olyan harmóniát éreztünk, hogy csak együtt ettük a kettőt. 

Maga a hús nagyon jól fűszerezett volt, picit sem rágós, nem tocsogott az olajban és zsírosnak sem mondanánk, tehát semmilyen panaszunk nem volt rá és mint fentebb említettük a látszat csal; Krumplival volt körberakva a hús.

A krumplira nehéz szavakat találni, ilyen jót még sosem ettünk! A nyelvünkkel szét tudtuk nyomni megerőltetés nélkül; jó pont, hogy adtak időt neki és magába szívta a hús-szalonna kettős szaftját ami miatt isteni íze volt. 

Az egész ételre jellemző volt a könnyedség és a csodás ízvilág. 

Gratulálunk a szakácsnak ez profi munka volt!

Jöhet a desszert!

Bár tele voltunk, hiszen a Brassói nagyon laktató volt, úgy éreztük muszáj kipróbálnunk valamit.
A pincér egy Észak-Olaszországból, Piemontéből származó édességet ajánlott, amit bizonyára sokan szeretnek világszerte.

Panna Cotta

Soha nem ettünk még ilyet, de egyszer mindent ki kell próbálni.

A főétel után magasak voltak az elvárásaink. Összehasonlítási alapunk nincs, nem is okoztak csalódást, de az meglepő volt számunkra, hogy üveg csészében hozták ki, nem pedig tányéron, mint amire számítottunk.

Nagyon finom eperöntettel kaptuk a vaníliás ,,pudingot".  Nem túl sokkal, nem is kevéssel, pont ideális volt, hogy harmóniában legyen a pudinggal.
A külseje valamivel keményebb volt, de a belseje... annyira krémes és lágy volt, hogy nem tudtunk betelni vele, de a gyomrunknak nem lehet parancsolni, ezért csak egyet ettünk. Nagyon szépen köszönjük, hogy megismertették velünk ezt az édességet!

Nem tudunk mást adni, mint 5 csillagot! Nagyszerű volt a kiszolgálás, az ételek és a hangulat is remek volt; ÉLŐ zene szólt, ami mindezt fokozta. 

Ha legközelebb arra járunk, biztosan betérünk és mást is megkóstolunk!

FastFood Spy